A mediterrán kert a Földközi-tenger környékén kialakult sajátos kertépítészeti stílus. A mediterrán stílusban épült házak elterjedésével párhuzamosan mind több mediterrán kert születik, melyek népszerűsége onnan eredeztethető, hogy a mediterrán tájak egyre vonzóbbak.

De mitől válik mediterrán hangulatúvá egy kert? A terméskő burkolatok, színes virágok, helyes növényválasztás és a megfelelő kerti berendezések és kiegészítők összhangja mind fontosak. A kert elengedhetetlen része a terasz és a kerti sütőnek kialakított rész, világos, természetes színek és anyagok felhasználásával. Meghatározó elem a pázsit, mely egész évben üde zöld látványával kápráztat, jellemzője a mértani formák szeretete.

A mediterrán kert jellegzetes eleme a terméskő támfal. Ha a terület lejtős, a támfalakkal kialakított vízszintes felületek használhatóbbá és mutatósabbá varázsolják a kertet. Leggyakoribb a szárazon rakott terméskő támfal, melyek a mediterrán országok hegyvonulatait szimbolizálják.

A kerti utak burkolására természetes anyagok a legmegfelelőbbek, példálul a kőzetek, terméskövek, égetett agyagtégla, vagy különböző kőzetekből darált murva is.

Növényválasztáskor érdemes figyelembe venni a hazai éghajlati viszonyokat, mely eltérő a valódi mediterrán térségek éghajlatától. Egyfelől több a csapadék, másfelől a kemény fagyok is jellemzőek. A fagyérzékeny növényeket (pl. oleanderek) érdemes kiültetés helyett kaspókban nevelni. Ajánlatos kevés fagyérzékeny, teleltetésre váró növényt tartani, helyettük ültethető sokféle sziklakerti évelő növény, melyek éppúgy megteremtik a mediterrán hangulatot. Fontos szabály, hogy hátrébb kerüljenek a magasabb növények, előtérbe az alacsonyabbak, valamint, hogy egész nyáron virágozzon valamelyik növény. Kihagyhatatlanok tehát a folyamatosan, de a korán illetve késő ősszel virágzó növények.

A déli növények jellemzője a nagy vízigény, mediterrán kert nincs öntözés nélkül, mindenképpen ajánlott öntözőrendszer lefektetése.

Mediterrán kertek növényei:

A térségre a lomblevelű erdők jellemzőek, így a díszcserjék és díszfák közül is ezek kapnak fontos szerepet. Az ott ültetett növények között szerepel a mirtusz, pisztácia, rózsa, golgotavirág, levendula, rozmaring, gránátalma, füge, olajfa, szőlő, bazsalikom, izsóp, édeskömény, szurokfű, kékszakáll. Sok tehát az illatos növény.

Lomblevelű örökzöldek közül jellemző a balkáni babérmeggy, japán kecskerágó, japán babérsom, japán dérbabér.

Fák közül elterjedt a tölgy, selyemakác, hamisciprus, tujafélék erősíthetik a mediterrán kert jellegét. Elsősorban az élénk virágszínek a jellemzőek, például a vidám színű nyári orgona.

A változatos növényegyüttesbe nyugalmat visz, ha csoportokba vannak rendezve, főleg az alacsony és a nem túl feltűnő virágú növények jobban érvényesülnek, ha négyes-ötös csoportokba kerülnek kiültetésre.

Tovább fokozza a hatást, ha különböző pozsgás növények kőedényekbe vannak telepítve. Segítenek a délvidéki hangulat kialakításában a régi, kopott agyagedények, amforák, dézsák is.

Jellegzetes elem a lugas és a pergola, mely nem csak szőlőfuttatásra, de árnyékolásra is alkalmas. De más dísznövényekkel is megoldható az árnyékolás, úgymint az iszalag, kúszó lonc, vadszőlő, lilaakác. A mediterrán kertekben elterjedtek a szobrok és szökőkutak és ivókutak is.