A gyümölcstermő növények esetén a metszés fő célja a megfelelő termőegyensúly kialakítása. Dísznövények esetén metszhetünk ifjítási céllal, alakítási céllal, ha a növény túl terebélyessé válik, és olyan helyre lóg be, ahova nem kellene. Metszéssel a virágzás intenzitására is ráhatással lehetünk, illetve mivel a metszés fokozott hajtásnövekedést indukál, így a felkopaszodott, elöregedő fák, cserjék koronája újra kinevelhető a helyes metszéssel.

Ifjító metszés. A tőből elágazó cserjék ágai idővel elöregednek, felkopaszodnak, egyre kevesebb levél hajt ki rajtuk. Ha a sok elöregedő ágrészt nem távolítjuk el, akkor a tő közepe kikopaszodik, és körben jelennek meg a fiatal, ám viszonylag csenevész hajtások. Az idős vastag ágak közül azokat, melyen a felkopaszodás jelei megfigyelhetők, tőből távolítsuk el, így helyet biztosítva a földből előtörő fiatal hajtásoknak. Fiatal növények esetén nem ritka, hogy egy év alatt megduplázza a növény korábbi méretét. Az erőteljes metszéssel kisebb hibát követhetünk el, mintha évekig hagyjuk, had nőjön magától a növény. Utóbbi esetben sokkal lazább lesz az ágszerkezet, esztétikai szempontból sem lesz olyan kiemelkedő a díszértéke, mint amelyiket metszéssel évente megvágunk. A nem tőből eltávolított vesszőket külső rügy fölött vágjuk le. Ez azért lényeges, mert a legfelül meghagyott rügy veszi majd át a növekedés során a vezérhajtás szerepét, és ha az belső állású, akkor az abból kinövő hajtás befele is fog növekedni, besűrítve a tövet, ami a fény járását akadályozza.

Egészségügyi metszés. Bizonyos sérülések, fertőzések vagy kártevők nyomán szükségessé válhat dísznövényeink egyes részeinek eltávolítása. A moníliával fertőzött részeket érdemes az egészséges részig, sőt kicsit még jobban visszavágni, és a vegyszeres kezelést csak ezt követően elvégezni. A viharkárok okozta töréseket is a baj bekövetkezte után célszerű gyorsan simára vágni. A szálkás töréseken a kórokozók is könnyen  bejuthatnak a növénybe, főleg meleg és nedves időben.

Alakító metszés. A zöldmetszés időszakában - amikor lomb van a növényeken - gyakori, hogy alakítanunk kell annak formáján. Ennek számos praktikus oka lehet, például, ha a növény rálóg az útra, és karcolja az autót kiálláskor, esetleg közel ér már a házhoz, ezért szeles időben kopogtatja a redőnyöket, vagy egyszerűen csak útban van valamiért. Az ilyen okból elvégzett metszéseket úgy próbáljuk megoldani, hogy a növény természetes formája megmaradjon. 

Éves metszés. Alapesetben egy-egy fát vagy díszcserjét évente egyszer elegendő megmetszeni. Ehhez jól meg kell választani az időpontot. A tavasszal virágzó cserjéket csak elvirágzásukat követően metsszük, hiszen a virágrügyek már az előző évi vesszőkben kifejlődtek, és csak a tavasz beköszöntére várnak ahhoz, hogy szirmot bonthassanak. A nyári virágzásúakkal más a helyzet. Azok virágai csak később, majd a tavaszi hajtásnövekedéssel kifejlődő hajtásokon fognak kialakulni, így azokat még lombfakadásuk előtt meg lehet metszeni. Az őszi, vagy tavaszi metszési időpontok közül annyival előnyösebb a tavaszi, hogy ilyenkor látjuk a fagykárt szenvedett részeket, melyeket el tudunk távolítani.

forrás: ezermester.hu