Másnéven barokk kert, mértani kert. Az angol tájképi kertek előtt alakult ki, sokáig meghatározó kertépítészeti stílus volt. Koncepciója az ember által megalkotott rend látványának megteremtése. Európa számos királyi udvara építette, másolta.
Ausztria: Bécs - Schönbrunn
Lassan fejlődött ki ez a stílus, először geometriai minták domináltak a terveken, szimmetrikus növénykiültetéssel. A 16. század közepén a mintás kiültetés terjedt el. A kertek alaprajzi formái köröket, négyzeteket, három-, hat-, nyolcszögeket mintáztak. És ezeket a parterreket puszpángsövénnyel szegélyezték, fűszer- és gyógynövényekkel ültették be. Az ilyen elrendezésű kertek legismertebb példája a Cortile del Belvedere, mely a Vatikáni palotát köti össze a Villa Belvederevel. A kertet Bramante tervezte 1503-ban II. Gyula pápa részére.
Magyarország: Fertőd - Esterházy kastély
A következő két évszázadban számos variációját alakították ki Olaszországban és Franciaországban egyaránt. A legszebb kerteket André Le Nôtre alkotta XIV. Lajos számára. Kifinomult érzéke az arányok iránt, ragszkodása a napsütötte terekhez és az akadálytalan átlátásokhoz a franciakertet a klasszikus tökéletesség csúcspontrjára juttatták.
Franciaország: Versailles
Barokk kert jellemzői:
-mértanilag szabályozott
-jellemző rá a hármas útvezetés
-háromszög és sokszög alakú növényágyás formák
-növények nyírása geometriai alakzatra, később mindenféle formára
-labirintus, csatornák és szökőkutak építése
-alacsony kerítéssel való körbehatárolás
-fényűzés, pompa, hatalom reprezentálása
Németország: Potsdam - Sanssouci park
Oroszország: Szentpétervár - Téli palota
Magyarország: Keszthely - Festetics kastély
